Ez a nap más, mint a többi...
Már 17 éve más! Pont ennyi ideje vagyok valakinek az anyukája! Ennyi ideje kell az "anyja neve" sorba az én nevemet írni, nem az anyámét. ( ezt azóta is rendszeresen elcseszem) 17 éve már, hogy megláttam a világ legszebb kisbabáját, akiért hosszú órákig vért izzadtam elötte.( ez ügyben homályosodnak az emlékek, ma már az az álláspont is megállja a helyét, hogy az árokparton találtam és hazavittem.) :) Tök ráncos volt, lilásvörös, maszatos és ordított, mint a sakál... Aztán én is. Elöször a megkönnyebbüléstöl, aztán a meghatottságtól, aztán meg azért, hogy jézusmária, mit fogok én kezdeni egy ekkora emberpalántával, aki teljesen felkészületlenül érkezett ebbe a világba?
Minden évben elnézem, hogy változik... Hogy lett egyszeriben a mindig mosolygós, kis golyófejü porontyomból egy ilyen csaj, aki már az extrém hajszínek engedélyezése miatt légyszi-zik, nem egy újabb plüssállatért!
Hát vegyük sorra, hogy volt ez a nap mindig más:
1 éves- Cicás torta, gyerek méretü plüss nyúl. (Nem én voltam!) Klasszik vér-nyúl, életveszélyes! Valaki fix átesik rajta, a gyerek meg ordít, mert nem tudja cipelni, mivel nagyobb mint ö. Nem érti a felhajtást, de hogy a torta arcra kenésének még örülnek is, ez szemmel láthatóan bejön.
2 éves- Teletubbies mánia indul... Ehhez asszisztálva Teletubbies torta, mese. (Ebben az idöszakban tuti sok ezer agysejtem halt kínhalált!)
3 éves- Bölcsi, dupla torta, dupla ünneplés, dupla copf. Itt volt egy kis csajos kilengés babaországba, ami hamar elillant... Pedig már kezdtem azt hinni, hogy öltöztetünk, hajat fonunk, babakocsit tologatunk. Elég hamar kiderült, hogy ezt csak én gondolom így!
4 éves- Óvónénik kedvence, aki a születése szent napjára idözítette a szülés hiteles bemutatását a csoporttársaknak. Anyukája meg ment a szönyeg szélére. Hát istenem, a gyerek anatómiát tanult! A gólya nem volt benne!
5 éves- Kistesó születése elött két héttel meglógtam a kórházból, ahova kényszerfekvésre voltam kárhoztatva. Bálna anya, rendelt torta, puzzle mánia, pipa.
6 éves- Állat-szerelem kezdete. Már addig is gyanús volt, hogy baba helyett plüss kutyát tologatott a babakocsiban, de amikor az összes kóbor és nem kóbor élölényt összefogdosta, és hazahozta ( nagy örömömre), világos lett, hogy ez a végzet. Az enyém is... Szülinapjára fogott egy macskát ( a szomszéd szegény pára pech-jére átjött körülnézni), akit odakötött a szék lábához, hogy ne tudjon elmenni. Ezek a módszerek késöbb szelidültek.
7-10 éves- Ló-imádat! Elveszett minden más! Lovas torta, lovas cuccok szülinapra...forever!
11 éves- Szülinap a sebészeten. Nyilván leesett a lóról. Koszos gyerek, dobostorta, kusza idegrendszer az anyjának!
12 éves- Haverok, buli, fanta... Elsö hivatalos "neménmondommegkilegyenmeghívva" esemény. Ébredö akarat...jaj!
13 éves- Új város, új minden, nem kell semmi, kiskamaszos, duzzogós, sok könyves, mama- dobostortáján vígasztalódós mindenki hagyjon békén szülinap... Túléltük, leginkább!
14 éves- Kamasz szülinap, elsö szerelem... Most gondolom elöször, hogy rettenetesen öregszik ez a gyerek! Bezzeg én... ;)
15 éves- Gimis, lovasíjászkodós. Most már határozottan a hugom. :) (Néha, amolyan jó testvérként alaposan meg is tudnám tépni a flegmázásért, csak hogy érezze a törödést! Azt szokták, nem? Nekem csak egy bátyám van, neki keményebb módszerei voltak.) Haverokkal szülinap, sok nevetés... Csak semmi ciki torta. ( Pedig egy Teletubbies- s csodával most adhatnék a kamasz önérzetnek) De nem merek szemétkedni, mert hátha nem felejt és valami putri öregek otthonába számüz.)
16 éves- Sok- sok komolytalan selfie, egy komolytalan anyával. Nehéz idöszak, de ez a nap más... megint más! Szivecskés torta, együtt ünneplés, sírás, nevetés!
17 éves- Most van az a nap, amikor az anyja kiadja saját sarja 17 emlékezetes napjának fontosabb mozzanatait, kockáztatva ezzel, hogy a gyermek bosszút forralva nem eszik hétvégén majd a "sütiszörnyes" tortából! Kockázat elbírálva... :)
BOLDOG SZÜLINAPOT KINCSEM!
