December lett hirtelen... jézusisten, hogy elment ez az év!
Megint itt szaglászik a kertek alatt a Mikulás, meg a Jézuska, kart karba öltve. Nem tudom, valahogy nem bírom őket! Elkanászodtak itt az utóbbi évtizedekben, folyton vásárlási kényszerben tartják a normális halandót! (a nem normálisakat pláne.) Bár, szinte látom lelki szemeim előtt, ahogy a térdüket csapkodva röhögnek, hogy a sok hülye már megint hogy megette a nagy Christmas marketinget. Akciók, meg black friday... mindegy, csak költsd a lóvét! Azt is, ami nincs... van itt hitel, a sohavisszanemtérő fajta, alig THM, meg kiskamat! Szent karácsonyra, piros masnival! Nem akarok én most itt arról írni, hogy nem ez a fontos, meg hogy a szeretet, meg együtt legyen a család, meg ilyenek. Úgyis tudja mindenki! Elméletben mindenki frankó!
Aztán a negyedikes sarjamat már novemberben azzal sokkolták az osztálytársak, hogy a hányadik Iphone csodát kapják a jesszuskától, meg okosórát, meg okostv-t... Mondtam a gyermeknek, hogy neked meg bazi okos anyád van! De asszem ezzel nem nyűgöztem le. Talán nem voltam elég meggyőző... Mondjuk, ő lego-t szeretne! (huszonharminchetvenezer, csak most, akcijósan!)
Jelzem, nem is a pénztelenségemen kívánok most vergődni, (bár, biztos nem agonizálnék ennyit, ha teremne itt zsák szám valamelyik sarokban.) Engem az zavar, sőt, kifejezetten idegesít, hogy egy 8-10 éves gyerek ingerküszöbe magasan veri a társasjáték, könyv kombót a szépen feldíszített fa alatt. 6-8 évesen okostelefon, 10 évesen még okosabb, mert annélkül nem lehet komoly társadalmi életet élni az osztálytársakkal. Mert az kell! Küldözgetni egymásnak a matricákat, meg ijesztgetős hülye üzeneteket esténként. Verseny van! Ha lemaradsz, kimaradsz!
Azon azért elgondolkodtam, vajon mivel teszek rosszabbat? Mert itt most jót nem nagyon lehet... Vagy beállok a hülyeszülők sorába, akik egymással versengve veszik a méregdrága kütyüket a gyereknek (ha a Pistikének van, nehogymá' az én csodamagzatomnak ne legyen felkiáltással),vagy a gyerekem az osztály peremén marad, mert NEKI NINCS! Olyan ez, mint a skarlát betű.
Hahó, emberek! Hol van ennek a vége? Tényleg kell ez? Mit veszel a gyerekednek a nyolcadikas ballagására? Autót? Érettségire jöhet a ház, ha házasodik a szentem, akkor meg a helikopter? Te meg egyrészt beledöglesz a hitelek fizetésébe, másrészt a gyerekbe egy szemernyi normális értékrendet nem csepegtetsz!
És nem ők tehetnek róla! Egy jó könyv már nem hozza lázba, maximum ha Ipad-en "lapozhat". Mert anyu meg apu lepaktál a Jézuskával, hogy legyen! És ez az alap!
Amikor felnő, és elvárnád hogy önállósodjon, akkor fog leesni az állad, hogy szerinte továbbra is minden "csak úgy lesz". Aztán inkább marad a gondos szülői házban, mert ott majd megoldják! Vajon miért tolódik ki ennyire a szülői házból való kirepülés? Amikor a poronty még 30 évesen is inkább anyu főztjén "tengődik" az otthon melegében, és éppen a harmadik halasztás, nyolcadik évismétlés utáni diplomára edz a haverokkal hétvégenként...
Jól van, nem akarom én, hogy a gyerekem gittet rágcsáljon, meg vad örömujjongásban törjön ki, ha egy pár zokni lesz a fa alatt! Keresem az arany középutat! Nem hatszázzal, csak százzal száguldunk a modernizáció eszetlen útvesztőiben!
Karácsony, én így szeretlek!
